Szeretettel köszöntjük a

Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

h o n l a p j á n !

Szent Maximilian Kolbe emléknapja - augusztus 14. Kisasszony hava

„...nem kényszeríthetnek bennünket gyűlöletre.”

A lengyel ferences atyára elsősorban vértanúsága miatt szoktunk emlékezni, hősi halála azonban „következménye volt annak az életnek, amely teljes egészében az Isten és az emberek szolgálatában állt.”

Eredetileg Rajmundnak hívták, a szerzetesi neve a Maximilian. Két doktorátust is szerzett. Fogékony volt a modern technika iránt. Az új lehetőségeket az igehirdetés szolgálatába állította. Eljutott Japánba, ott is tanított, újságot adott ki. Később visszatért Európába. Lengyelország német megszállásakor Kolbét letartóztatták és elkobozták a nyomdagépeket. Több mint két hónapos fogság után szabadult, illegális újságot indított, az általa irányított kolostor pedig menedéket adott a menekülteknek és az üldözött zsidóknak is. A nácik letartóztatták, és az auschwitzi haláltáborba hurcolták a szerzetes papot. Kolbe szavaival és tetteivel a „szeretet városává” próbálta tenni Auschwitzot: „A gyűlölet pusztít; a szeretet egyedül teremt! A nácik tele vannak gyűlölettel; de nem kényszeríthetnek bennünket gyűlöletre.” Miután a blokkjukból az egyik fogolynak sikerült megszöknie, a parancsnok 10 embert éhhalálra ítélt. Az egyik elítélt – egy családapa – felzokogott: ha meghal, felesége és gyermekei magukra maradnak. Kolbe atya engedélyt kért a parancsnoktól, hogy ő halhasson meg a családapa helyett. Imádkozásra biztatta a halálra ítélt foglyokat. Két hét elteltével már csak ő volt életben. Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén távozott ebből a világból, 1941-ben. Az egyik fogoly szerint Kolbe atya „nemcsak egy embert mentett meg az életnek: tettével sokakban felébresztette a bátorságot ahhoz, hogy túléljék a tábort. Fel tudta ébreszteni bennünk a jóságba vetett hitet.”

A Kolbe atya által megmentett családapával készült riportot itt olvashatjuk::

https://ujember.hu/akiert-kolbe-atya-felaldozta-eletet/

Források:

Szentek élete. Szent István Társulat, 1984. 801–805.

https://archiv.katolikus.hu/szentek/0814.html

https://www.nytimes.com/1995/03/15/obituaries/franciszek-gajowniczek-dead-priest-died-for-him-at-auschwitz.html

https://www.ctsbooks.org/moment-when-auschwitz-became-city-love/