Szeretettel köszöntjük a

Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

h o n l a p j á n !

Nursiai Szent Benedek emléknapja -július 11.

„Istennek áldott embere”

A Benedictus nevet Nagy Szent Gergely pápa, Szent Benedek életrajzírója így értelmezi: „Istennek áldott embere”. Szent Benedek 480 táján született a szabin hegyvidéken, Nursiában (ma Norcia). A szülei Rómába küldték tanulni. Róma hanyatlásának idején az élvezetek hajszolása, és a diáktársak céltalan szabadsága nem vonzotta Benedeket. Először Enfide (Affile) templomának aszkéta közösségét kereste fel, majd Subiaco mellett lett magányos remete három esztendeig. A mestere Romanus remete volt. Benedek Romanus ,,böjti maradék''-ából élt, amelyet kötélen engedett le neki a fölötte lévő barlangból. Amikor római nőismerősének emléke kísértette meg, inkább egy tüskebokorra vetette magát, minthogy elhagyja remeteségét.

Később Vicovaro mellett egy szerzetesi közösség élére hívták. Először vonakodott a feladattól, és az öntörvényű szerzeteseket zavarta is buzgalma, csendessége, szabályai. A legenda szerint poharába mérget kevertek, de amikor szokása szerint keresztet vetett rá, az kettéhasadt. Megbocsájtó békességgel tért vissza a barlangba. Máskor egyetlen barlangi lakótársa, egy hozzá szelídült holló jelezte kitátott csőrrel és izgatott szárnycsapásokkal, hogy a rosszindulatból küldött kenyér mérgezett. Szent Benedek különös hatással volt az emberekre. Egy legenda szerint egy foglyot hurcoló barbár harcos térdre hullott Benedek előtt, kérdve, mit tegyen. A válasz: „Imádkozzál és dolgozzál!”

530 körül alapította meg a bencés rend anyakolostorát Monte Cassinóban, ,,Isten hegyre épített városában'' egy régi erődnek és egy szentélynek a romjaiból. Létrehozta azt a szabályzatot, mely a mai napig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapi életét. A Regula által előírt kolostori napirendet az „Ora et labora et lege” – "Imádkozz, dolgozz és olvass!" jelmondat fogja keretbe. A lelki épüléshez a napi szentmisén kívül 8 közös imádságot (zsolozsmát), 2 óra olvasást javasol, böjti időben naponta egyszeri, egyébként kétszeri étkezést, hús fogyasztását mellőzve. Mivel a lélek legfőbb ellensége a tétlenség, a szerzeteseknek szellemi és fizikai munkát is kell végezniük. Nemcsak saját rendjük tagjain kellett segíteniük, hanem mindenkin, aki bajával felkereste a kolostort. Felsorolja a jó cselekedetek 74 eszközét, elkülöníti az alázatosság 12 fokát.

A mű magyar fordítása itt olvasható: https://bences.hu/data/files/regula_magyar.pdf

Szent Benedek halála napján ,,a templomba vitette magát, és gyengeségében a tanítványaira támaszkodva állt ott , kezét az ég felé emelte, így lehelte ki imádsággal a lelkét.''

Korábban könnyek közt találták az apátot:,,.. ez az egész kolostor, amelyet építettem, (…) az ellenség kezére kerül. Alig tudtam kiimádkozni, hogy legalább a testvérek életben maradjanak.''

A kolostor sorsa a próféciának megfelelően regényes: fél évszázad múlva feldúlták a longobárdok, 718 körül Szent Petronax néhány társával remeteként szerzetes életet kezdett itt élni. Szent Willibald pedig, aki Angliában ismerte meg Szent Benedek reguláját, újra meghonosította azt eredeti helyén. A 15. században egy földrengés tett kárt benne, majd Napóleon seregei foglalták el 1799-ben. A 2. világháború idején szinte teljesen megsemmisült. 1964-ben VI. Pál pápa utasítására a kimentett eredeti tervek alapján építették újjá.

Magyarországon 996-1001-től Pannonhalmán, 1055-ben Tihanyban már jelen voltak a bencés szerzetesek. Jelenleg Bakonybélben, Budapesten, Győrben is van működő bencés rendház.

Híres magyar bencések: Szent Gellért, Boldog Mór, Jedlik Ányos és Czuczor Gergely.

Míg Benedek a „kőszáli sas zordon, de fönséges életét választotta”, nőtestvére, Skolasztika szintén tisztaságot fogadva otthon maradt a családi otthon „fehér galambjaként”. Hozzá kapcsolódik a bencések női ága. Tiszaalpáron, Pannonhalmán és Tarjánpusztán működik házuk.

Források.

https://archiv.katolikus.hu/szentek/0711.html

http://www.ppek.hu/.../Szent_Benedek_elete_es_szelleme_1.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nursiai_Szent_Benedek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benc%C3%A9sek

A kép: Spinello Aretino alkotása, A gót Totila fejedelem és Nursiai Szent Benedek találkozása