Szeretettel köszöntjük a

Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

h o n l a p j á n !

Árpád-házi Szent Hedvig királynő emléknapja -július 18.

Egy magyar lengyel-litván királynő élete és kedvenc olvasmányai

1374-ban született, I. Nagy Lajos király és Erzsébet hercegnő legkisebb leánya. Védőszentje Sziléziai Szent Hedvig volt, aki szintén kapocs magyarok és lengyelek között.

Róla itt olvashatunk: https://paduaiszentantal.hu/aahitelet_mind.php?zz=50

1378-ben a négy éves Hedvig és III. Lipót osztrák herceg legidősebb fia, a nyolc éves V. Vilmos között házassági szerződést kötöttek a Velence elleni szövetség biztosítékaként. A két gyermeket ezután együtt nevelték Bécsben, majd a hat éves Hedviget Magyarországra hozták. Vilmos mellett a magyar trónra szánták, de végül az idősebb leány, Mária lett a királynő. Hedviget a lengyel trónra rendelték, de Vilmost a lengyelek nem akarták királynak. II. Jagelló Ulászló, a Hedvignél 28 évvel idősebb pogány litván fejedelem viszont megkérte Hedvig kezét. Hedvig, aki valószínűleg szerette Vilmost, testét-lelkét áldozta fel a döntéssel, amikor 1385-ben Wawel katedrálisában visszavonta gyermekkorában tett házassági ígéretét, és férjhez ment II. Jagelló Ulászlóhoz. Isten akaratát látta ebben: Jagelló Ulászló és népe megkeresztelkedett, létrejött a lengyel-litván unió. Királynőként az elszakadt Ruténia megtéréséhez is hozzájárult. Krakkóban novíciátust alapíttatott. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Jan Długosz/Johannes Longinus (1415-1480) lengyel történetíró, diplomata, krakkói kanonok így ír róla „A lengyel királyság évkönyvei” című művében (Annales Regni Poloniae):

„..Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit tekintve még kedvesebb; a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária-kolostort Krakkó mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését. Nagyböjt és Ádvent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények, zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt. Nem volt benne könnyelműség, nem volt harag, nem lehetett benne gőgöt, irigységet vagy dühöt találni. (…)

Lelkét és gondolatvilágát egyedül az imádságra és szent könyvek, nevezetesen az Ó- és Újszövetség, a négy egyháztanító homíliái, az atyák életrajzai, prédikációk, szentek élete, Boldog Bernát, Szent Ambrus elmélkedései és prédikációi, Szent Brigitta jelenései és más, latinról lengyelre fordított könyvek olvasására fordította. (…)

Olyan híres volt, és annyira megbecsülték az egész katolikus világban nagyszerű erkölcsi magatartása miatt, hogy életében a szentség példaképeként tisztelte mindenki.”

Alig 26 évesen halt meg egyetlen leánya, Jagelló Erzsébet Bonifácia halála után négy nappal gyermekágyi lázban. Sírját a Wawelban, a székesegyházban a főoltár alatt helyezték el. A waweli Szent Kereszt-szárnyasoltár elpusztult, képei egy 1670-es leírás szerint: Sziléziai Hedvig, Boldog Kinga, Szent Brigitta és Boldog Hedvig a következő aláírással: ,,Boldog Hedvig királynő, Jagelló László hitvese, meghalt 1399-ben''. A képen Hedvig a feszület előtt térdelt királyi ruhában, feje körül glóriával.

Hedvig királynő sokat virrasztott a waweli fekete feszület előtt. Jézus válasza imáira: „Fac quod vides” „Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített szeretetemet, és tudni fogod, mit tégy.” Hedvig életének jelképeként a két egymásbafonódó 'MM' betűt választotta: az evangéliumi Máriára és Mártára utalva. Mária mint az imádság, Márta pedig mint a tettek jelképe volt példa számára.

Források:

https://archiv.katolikus.hu/szentek/0718.html

http://www.ktp.hu/.../julius-18-szent-hedvig-kiralyno...

Kép Aleksander Augustynowicz festménye

Autorstwa Aleksander Augustynowicz - Maria Poprzęcka "Polskie malarstwo salonowe", 1991, Domena publiczna, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39150927