Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Szent Borbála Kr.u. 300 körüli történetét hitelesnek tartott források nem említik, mégis emberöltők adták át egymásnak emlékét Európában. A róla szóló latin, görög, szír és örmény nyelvű legendák halála után 4 századdal íródtak. Ünnepe hazánkban már az első szövegemlékünket tartalmazó Pray-kódex misekönyvében fölbukkan, és az Érdy-kódexben is szerepel. Diós István szavai szerint: „Minden történetkritikai megállapítás ellenére fény és vonzerő árad Szent Borbálából. (…) Krisztus tiszta tükre volt, ezért képes sugározni az örök szentség világosságát. "

Borbála (Barbara) neve a ’barbarus’ szó nőnemű változata. A jelentése: pogány - ez (talán) görög származására utal. Alakjához rendkívüli szépséget társít a néphagyomány. A mesék megmenteni vágyott leánya, akit édesapja távollétekor mindig egy magas toronyba zár.

A vértanúk sohasem passzív áldozatok, akik nem tudnak kilépni helyzetükből. Ők tudatosan döntenek sorsukról: Borbála egy napon megszökött és titokban megkeresztelkedett. A torony falába a Szentháromságra utaló harmadik ablakot vágatott, mintegy a szabadság és világosság jelképeként. Legendájának ezután következő része megtestesíti Máté evangéliumának figyelmeztetését: ”Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége.” Hiszen azután, hogy Borbála Jézus mellett döntött, pogány apja, aki addig féltve őrizte lányát, maga adta a keresztényüldözők kezére, majd személyesen hajtotta végre rajta az ítéletet.

A Szent Borbála lényét övező csodák hasonlóak a Bibliából is ismert szabadulástörténetekhez: a fal és a szikla megnyílik előtte, hogy elmenekülhessen az őt megölni készülő apja elől. A földből felszálló sűrű köd az égből leereszkedő felhővel egyesül, hogy beburkolja be szűzi testét, amikor a piactéren ruhátlanul pellengérezik ki. Más csodák a neki ártókat sújtó csapásokról szólnak, szintén a Szentírás csapásaihoz hasonlóan: a hegyibarlangban lévő rejtekhelyét eláruló pásztor juhai ganajtúró bogarakká változnak, az édeslányát lefejező apa pedig villámcsapás által enyészik porrá és hamuvá.

Mindez a kereszt vállalása mellett a gondviselő kegyelmet is lefesti, amely meghallgatja az imádságot, és nem enged följebb kísérteni, mint ahogy elviselnénk. Látjuk, hogy Isten még a hajunk szálát is számon tartja, és az irgalom mellett az igazság is jelen van.

A próbatétel eleme, amikora bíró más keresztényeket kínzott meg a lány szeme láttára, hogy az elrettenjen. Ő azonban nem hátrált meg, és segítőtársat kapott: Juliannát akivel közös vértanúhaláluk előtt imával, szóval erősítették egymást. Ahogy Márk evangéliumának sorai is leírják: „Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért,százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.” (Márk 10: 29-30.)

Ha nagyon szeretünk valakit, képzeletünk kiszínezi a valóságot. A rajongás szóhasználata költői. Álmaink allegorikus formát nyernek. Ez történik sokszor a népi hagyományozással átszőtt legendákkal is: nehéz lefejteni a példázatosmesét az Isten természetéből fakadó csodákról, és a valós történésekről. Szent Borbála legendájának majd minden pontja reményt ad valakinek: vihar és villámcsapás ellen kérik imádságát, nevét a vészharangra vésik. A hegymászók, toronyépítők, tüzérek és bányászok védőszentje. Ő, aki okos szűzként készült mennyei vőlegénye fogadására a ,,hirtelen és készületlen halál'' elleni oltalmazó.

Hazai tisztelete szerteágazó: a pécsi és salgótarjáni bányászok századokig őt kérték oltalmul a mélybe szállás előtt. A népnyelv a történetet tovább is írtaegy Borbála nevű lány többváltozatú regéjével, aki a bányászokat szerencsétlenségre figyelmezteti, és ha a bányatulajdonost nem is tudja megnyerni, de a bányászok hallgatnak rá, nem szállnak alá a tárnákba. Így nem válnak a bányaomlás áldozataivá.

Borbálát Nagykanizsa és Légrád vidékeinek horvát népe kiskarácsony(mali Božiś) néven is emlegeti és munkaszünettel, templomozással ünnepli meg.

A gazdag népszokás-anyagból egy példa a Borbála-ág. Ha a cseresznyefa ágát Borbála napján beviszik a szobába, az karácsonyra kivirágzik. Ez a szokás nemcsak Jessze kivirágzott vesszejére emlékeztet, hanem Borbálán keresztül arra is, ahogy a mi szívünkben is kivirágzik a szeretet, ha Krisztus benne él.

A kép: Robert Campin: Szent Barbara a toronyban című festménye

Forrás:

https://archiv.katolikus.hu/szentek/1204-235.html,

https://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0005/unnepiki0005.html