Történelmünk 1950-ig

Az apostoli kormányzóság időszaka (1950-ig)

1924. április 15-én szentelte föl Brém Lőrinc prelátus-kanonok az új nagyharangot melynek súlya 1853 kg.1925. március 9-14-ig a plébánián lakott dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, aki lelkigyakorlatot tartott a Szociális Misszió meghívására. 1925. június 21-én szentelték pappá Esztergomban Regős András békéscsabai születésű ifjút. 1926-ban szerezték be az új stációt a templomba, amely Orbán Antal iparművész alkotása. 1927-ben elkészül a templombelső festése. 1929-ben a régi épületek lebontásával a templom mellett és mögött felépül a bérpalota és a plébánia új épülete. Június 10-én az egyházi főhatóság engedélyezte a békéscsabai középfokú fiúiskolák kongregációjának megalakulását. Radnai János békéscsabai születésű ifjút június 29-én Győrben pappá szentelték. Holecz István békéscsabai születésű ifjút a Nagyváradi Egyházmegye papnövendékei közé fölvették. Békés vármegye alispánjának határozata alapján a Törvényhatósági Bizottság állandó tagjául behívást kapott többek között dr. báró Apor Vilmos gyulai és Bartoss Ferenc békéscsabai plébános.1930-ban bevezetik a plébániára a telefont. Május 2-án Bartoss plébános bensőséges ünnepség keretében elhelyezte az erzsébethelyi kápolna alapkövét.

XI. Pius pápa a "Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki Berényi Antalnét a Katolikus Nőszövetség elnökét. 1932-ben az egyházi főhatóság köszönetét fejezte ki bajczai Beliczey Géza földbirtokos úrnak a békéscsabai templom javára adományozott "Magyarok Nagyasszonya" arany mozaikkép elhelyezése alkalmából. 1933-ban P. Tímár Máté SJ atya a középiskolás ifjúság számára lelkigyakorlatot tartott. 1934-ben a plébániai iroda részére írógépet vásárolnak. Június 17-én Kalocsán pappá szentelték Hantos István békéscsabai születésű ifjút. Május 7-8-án bérmálás volt. A katolikus hívek közül 32-en családnevüket magyarosították. Többen az izraelita hitközség tagjai közül kérték a katolikus egyházba való felvételüket és megkeresztelkedésüket. Az egyházi főhatóság engedélyt adott kellő vallásoktatás és előkészítés után a megkeresztelésükre.

1935-ben az iskolai hitoktatást dr. Rózsa Jenő, Holecz István, Radnai János segédlelkészek és Buday László önálló hitoktató látták el. A pápa Szalay Lajos egyházközségi elnököt a "Pro Ecclesia et Pontifice" kereszttel, Erdős Paula és dr. Tamássy Károly a "Bene merenti" kitüntetést kapta meg.

Bartoss Ferenc kir. korm. főtanácsos, apátplébánost kanonokká nevezték ki, ezért 1935. július 2-án dr. Domanek Pál új plébánosnak átadta a plébániát. Az új plébános értesíti a város polgármesterét és a rendőrfőkapitányt, hogy a katolikus templom és temető előtti koldulást beszünteti, a katolikus vallású koldusokról készpénz segély folyósításával gondoskodik. 1936-ban a plébános engedélyt kap, hogy vasárnaponként Nagymegyeren és a Szalay-kitérőben szentmisét mondjanak. Az úrnapi körmenet fényének emelésére a plébános katonai dísz-század és zenekar kivezénylését kéri a helybeli katonai parancsnokságtól. 1937-ben megalakult a "Credo Férfi Egyesület", 158 taggal. A hősi halottak iránti tiszteletből elkészült a "Hősök harangja", P. Zadravecz István ny. tábori püspök szentelte fel május 26-án. Ebben az évben a plébános megszervezte a KALOT lelkigyakorlatos tanfolyamát az egyházmegyei ifjúság számára. Az egyházközség Szociális Missziós Nővérek letelepítését határozta el. Ulrich Margit r.k. tanítónőt a pápa "Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki. 1938. július 3-án Békéscsabára érkezett az aranyvonat Szt. István Jobbjának országjárása kapcsán. A hívek tömeges részvételével zajlott le az ünnepség. A következő évben a polgári leányiskolában és a mezőgazdasági középiskolában megalakult a Mária Kongregáció, melynek vezetőjévé Ancsin György, illetve Holecz István segédlelkész lett kinevezve. 1941 augusztusában a képviselő testület elhatározta, hogy a KALOT részére egy magtárépületből előadótermet alakítanak ki. Gondozásba veszik az elhunyt plébánosok sírját, valamint a templomba hangosító berendezést szerelnek be. 1942-ben Mátai Tót József lett a segédlelkész. 1943-ban a templom orgonáját felújították. Miniszteri rendelet alapján a templom harangjait a haza védelmére besorozták. A Szentháromság harangot leszerelték és elvitték. Az iskolák egy részét hadicélokra lefoglalták. 1944 őszén bevonultak a szovjet csapatok.

1945. január 18-án elhunyt Bartoss Ferenc kanonok a szolnoki szanatóriumban. Az Országos Földbirtokrendező Tanács határozata a békéscsabai egyházközségnek 100 kataszteri hold földbirtokot hagyott meg, melyben a plébánosi, a kántori és a tanítói javadalomföldek is benne voltak. 1946-ban dr. Nyírő Alfonz ügyvédet bízza meg az egyházközség a plébánia jogi ügyeinek intézésére. Az egyház összes föld ingatlanját államosították, így teljesen a hívek adományára szorult. A volt földek után viszont követelte az adót a hatóság. December 7-én az egyházközség képviselő-testülete tiltakozást jelentett be a miniszterelnöknél a tankönyv monopólium ellen, az iskolák politizálása és a katolikus egyesületek feloszlatása ellen. 1947-ben a Gyulai Esperesi Kerület papsága Békéscsabán tartotta gyűlését. A megbeszélés pontjai között szerepelt az Úttörő és Gyermekbarát mozgalom, Népi Kollégiumok felállítása, a vasúton bejáró diákok helyzete. A Csehszlovákiából áttelepült magyarok és katolikusok névsorát a plébános az egyházi főhatóságnak megküldte. Megrendezték a Boldogasszony Karácsonyát december hónapban. A befolyt adományból 50 gyermek kapott szeretetcsomagot és a Szt. Antal perselyből 24 család kapott 50-50 forintot.

1948 januárjában a rendőrség feloszlatta a III. kerületi Kolping Legényegyesületet és Soprony-tanyán a KALOT-ot. A hadifogságból visszatért hadifoglyokat elhalálozásuk esetén hősi halottnak tekinti az egyházközség, és ingyenes sírhelyet és temetést biztosít a számukra. A békéscsabai Római Katolikus Szülők Vallási Szövetsége, csatlakozva az országos mozgalomhoz, nagy megdöbbenéssel tiltakozott az egyházi iskolák államosítása és az egységes állami tankönyvek bevezetése ellen. Ezekben az intézkedésekben a vallásszabadság megsértését látják.

Lipták András polgármester 1948. június 9-én kelt leiratában felszólította a plébánost a volt egyházi iskolák leltárának átadására. Ebben az évben Szvetits Viktort segédlelkésznek, Sófalvy Mártont hitoktatónak, dr. Virág Jánost A.C. titkárnak nevezik ki Békéscsabára. December 31-én a polgármester és a főispán titkára arra kérte a plébánost, hogy az évvégi hálaadáson és az újévi szentmisén a prédikációban méltassák a demokrácia alkotásait és eredményeit. Nem vihetünk politikumot a szószékre - kijelentéssel a plébános elutasította a kérést.

1949-ben a plébános engedélyt kapott a délutáni misézésre. Bibliaórát indítottak el a templomban. Ebben az évben a népszámlás adatai szerint 14 216 katolikus hívő lakott Békéscsabán. 1950-től minden egyházi személy, papok, szerzetesek, szerzetesnők államesküt kötelesek tenni a főispán vagy a polgármester előtt. A következő évben a Városi Tanács kifogást emelt a templomi hitoktatás ellen. A plébános a Megyei Tanács elnökénél kérte a vallásszabadság alkotmányban is biztosított elvének a tiszteletben tartását. A bérmálás szentségét Pintér László apostoli kormányzó szolgáltatta ki pünkösd ünnepén.

Forrás: 1.) A Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Plébánia 2.) Fortepan on-line fotóarchívum: Fortepan KÉPSZÁM: 119638 1927. Magyarország, Békéscsaba Szent István tér, szemben az Evangélikus nagytemplom, tőle jobbra a Páduai Szent Antal római katolikus templom és a Városháza. 3.) Felföldi Molnár Mihály. (Fénykép Készítő). (Kiadás 2020, 07, 07). A mű címe [digitális kép]. Letöltve innen: http://paduaiszentantal.hu