1762. november 2-án áldotta meg a temetői keresztet Budinszky plébános. A következő évben a harangozónak is tudtak szolgálati lakást venni. Pelva Mártonnak hívták. Budinszky idejében, 1769. július 30-án áldotta meg Jedlicska Antal váradi kanonok az első templom alapkövét, mely templomot a következő évben Páduai Szt. Antal tiszteletére szentelték föl. Báró Harruckern Ferenc és felesége Dirling Antónia jóvoltából épülhetett. Hossza 28.5 m, szélessége 9.5 méter volt. A plébános ekkor kapta a bárótól földjavadalmát is. 1774-ben megválasztják az első templomgondnokot Tóth Márton személyében. Mellette esküdtek lettek: Leszkó András és Krizsán Pál. 1778 Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén szentelte fel az új temetőt a plébános. 1782-ben volt az első bérmálás Csabán. Gróf Kollonich László váradi püspök 154 főt bérmált. Hat év múlva megint bérmálás van. Kalatay Ferenc váradi püspök végzi. 1792. november 2-án életének 71. évében meghalt Budinszky György csabai plébános, Békés megyei táblabíró. 38 és fél évig volt Csaba plébánosa. A harmadik plébános Adámi András 1793. január végén foglalta el a helyét. Két évig volt plébános, amikor meghalt. Utóda Grátzay Imre lett. Ő 6 évig és 3 hónapig végezte a plébánosi teendőket, amikor ő is meghalt. Vagyonának egyharmadát az egyházközség kapta. Utóda Thuránszky József lett. A templom mellé tornyot szándékozott építeni. A harangok ekkor a templom melletti haranglábon voltak elhelyezve. Innen 1810. december 1-jén távozott más plébániára.

Utódaként Bitskoss János kitűnően képzett, erélyes és fáradhatatlan buzgóságú pap érkezett. A szétzilálódott nyájat sikerült összeszednie az itt töltött 13 év alatt. Összeírásából tudjuk, hogy a hívek száma 1811-ben 2081 volt, 1821-ben 2784. 1816-ban a kegyúri jogokat a Károlyi és Stockhammer grófi családok gyakorolják. A plébános elérte, hogy az evangélikus gazdáknál szolgáló katolikus cselédek vasárnaponként saját vallásuk szerint gyakorolhatták a hitüket. A plébános két gazdával került ellentétbe, akik nagyon megkeserítették az életét. Olyan költségbe vitték bele az egyházközséget az iskola építése kapcsán, mely az egyházközség anyagi helyzetét meghaladta. Évekig nem fizették a plébánost. Így a királyi kancelláriához volt kénytelen fordulni, mely végül is neki adott igazat. Fizetni azonban az egyházközség nem tudott, így a plébános adósságba keveredett. Járandóságát csak később megcsonkítva kapta meg. A másik gazda följelentette a püspöknél 21 vádpontban sorolva föl a plébános "bűneit". A vádak hamisak voltak mind. A vizsgálatkor ez kiderült, a gazdát 30 napi börtönbüntetéssel sújtották. Csendesebb időszak következett az egyházközség életében. A szülők a gyermekeket nem akarták iskolába küldeni, ezért a plébános 5 vasárnapon keresztül állandóan figyelmeztette őket mulasztásukra.

1816-ban Petrovszky János jómódú gazda 10 mázsás harangot adományozott a templomnak. Ekkor már három harangjuk volt, egy 10, 5,5 és 3 q. Bitskoss építette föl a tornyot a kegyuraság és az egyházközség pénzén, 1818-20-ban. Bitskoss utóda Erdélyi József lett 1823-ban. Később esperes, majd c. kanonok és táblabíró lett.

1831-ben mérték ki a katolikusok részére a Ligeti úti temetőt. Ebben az évben 305 katolikus hívő halt meg kolerában. 1837-ben két szárazmalmot kapott az egyházközség, azzal a kikötéssel, hogy jövedelme az iskolák szükségleteit fedezze.

1831. július 8-án villám csapott a toronyba, miközben a templomban a litániát imádkozták. A villám az emberekben nem tett kárt, de a torony tetejét és a templom falait több helyen megrongálta. A kárt csak a következő esztendőben tudták helyreállítani.

A következő plébános elődje elhelyezése után Kovács János megyei táblabíró és esperes, aki 1844. november 1-jén foglalta el helyét. 1845-ben épült a harmadik iskola, a földesúri családokkal kötött örökváltsági szerződés alapján. A következő évben a városra szállt a kegyuraság. Az uraság átadott a városnak a kegyuraság biztosítására két szárazmalmot, 3 hold szőlőt, teljesen rendbe hozott plébániát és templomot, és fizetett 2.000 ezüst forintot. Ekkor javították ki a 10 változatú orgonát is. A plébános 1857-ben kifesti a templomot belülről. Ehhez a város 400 forintot szavazott meg plusz a kétezer forint kamatát, 120 forintot. Kovács bár nem tudott szlovákul, de hívei szerették. Halála után először és utoljára gyakorolta a város kegyurasági jogát 700 katolikus hívő aláírására a képviselő-testület Péky Antalt választotta plébánosnak, aki már majd 9 éve működött Csabán segédlelkészként. 1870-ben esperes, 1891-ben préposti címet kapott. Nagyon népszerű volt a hívek körében. Jó modora és emberszeretete közkedveltté tette. Mindenkit ismert. Kicsit és nagyot egyaránt. A város vezetése azonban nem támogatta munkájában. A kegyúri kötelességeket csak vonakodva gyakorolták. 1869-ben a plébános megszervezte az egyháztanácsot. 1884-ben épült a Kossuth téren lévő iskola. Első tanítója Simkó István volt. Ebben az évben építi meg Karassy Istvánné sz. Beliczey Júlia a Ligeti úti temetőben lévő kápolnát.

1891-ben létesült a harmadik kápláni állás. 1894. január 16-án meghalt Péky Antal plébános. Ekkor már évek óta vita folyt a kegyuraság kérdésében, de nem jutottak a felek megállapodásra. A város szabadulni kívánt a tehertől, de fizetni nem akart. Ezért évekig nem lehetett plébánost kinevezni. Ideiglenesen Krisztik János káplán lett kinevezve helyettes plébánosnak. Ebben az évben épült a Szarvasi úti temetőben Laurinyecz György bőkezűségéből a temetőkápolna. November 1-jén áldotta meg Radnai Farkas váradi prépost-kanonok. Végül 1897. szeptember 14-én Schlauch Lőrinc bíboros-püspök értesíti a város vezetését, hogy a király mint legfőbb kegyúr a város kegyuraságát megszüntette, így a plébánia kegyurasága a püspökre szállott.

Október 1-jével a püspök Nemeskey Andort nevezte ki plébánosnak. Alig egy év elteltével konfliktusba került az egyháztanáccsal a javadalmi földje után fizetendő adó kérdésében. Végül a többszöri tárgyalás után az egyházközségnek kell vállalnia, amint eddig is így volt a gyakorlat. November 1-jén szentelik fel a Szarvasi úti temetőben elkészült keresztutat.

A templom kicsinek bizonyult és az oldala is bedőléssel fenyegetett. A plébános az építendő templom ügyében gyűlést hívott össze és gyűjtést szerveznek. Sikerül az összeget a vallásalapból és a püspök támogatásával biztosítani. Az építési tervek közül Hofhauser Antal budapesti építész terve nyeri el az egyháztanács tetszését. Azonban szükségesnek tartsák a tervet kibővíteni, hogy a templom 3.000 ember befogadására alkalmas legyen. 1907 őszén bontják le a régi templomot, mely 137 éven át szolgálta Isten dicsőségét és a hívek üdvösségét. November 3-án történt az új templom alapkövének megszentelése. Fetser Antal felszentelt püspök, váradi apát-kanonok végezte a szertartást. Rá két évre november 3-án szentelte meg a plébános a templom tornyaira kerülő kereszteket. 1910. június 12-én, pünkösd utáni 4. vasárnapon szentelte fel a templomot Fetser Antal. Hossza: 50.35 m, szélessége: 34 m, toronymagasság 61 m. A templomszentelést követő napon 1829 személynek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a templomot szentelő püspöki helynök. 1914. május 31-én felszentelték a 30 változatú orgonát. Rieger Ottó orgona gyáros készítette. A világháború kitörése miatt több alkalommal rövid időre az iskolákat lefoglalják hadicélokra. 1915-ben és 1917-ben elviszik a harangokat hadicélra. Minden toronyban csak egy harang maradhat. Ekkor vitték el az új orgona ónsípjait is.

Az 1919-es vörös uralom alatt Csercsek Gusztáv káplán hűtlenné vált hivatásához és egyházi szolgálatát megtagadva a városi direktórium szolgálatába lépett. A Békésmegyei Népszavát szerkesztette, és arra törekedett, hogy a hitoktatást az iskolából eltávolítsák. Mikor volt plébánosa kocsiját lefoglalja, a 78 éves lelkipásztort "földmíves elvtársnak" nevezi. A templomi prédikációt figyeltette és volt káplántársát beidéztette, mert nem a modern időknek megfelelően prédikált. Azzal fenyegették meg, hogy fölakasztják, ha másként nem prédikál. A vörös uralom alig egy hónapnyi zsarnokoskodás után enyészetnek indult. A kommunisták túszokat szedve vonultak ki a városból. A plébánost csak azért nem vitték magukkal, mert öreg volt és ágyban fekvő beteg. Így a két káplánt fogták el, de háromórai fogva tartás után elengedték. A román megszálló csapatok plébániára beszállásolt egysége 5 hétig tartózkodott a plébánián. A plébánosnak kellett őket élelmezni. Mikor elvonultak, magukkal vitték a plébános két lovát és hintóját. A szentbeszédeket cenzúrázták, majd egy tisztet küldtek mindig a misére, hogy figyeljék a papok szavát.

A plébános betegsége és öregsége miatt 1920. szeptember 1-jével utódlási joggal koadjutort kapott, Bartoss Ferenc volt gyulai hittanár személyében. 1921-ben vásárlással kibővítik a Ligeti úti temetőt. Ebben az évben alakult meg a Szociális Missziós Társulat dr. Berényi Antalné elnöklete alatt. 1922 karácsonyán jelent meg az Őrszem hitbuzgalmi folyóirat első száma Kovács Sándor káplán szerkesztésében. 1923. január 13-án nevezték ki véglegesen plébánossá a nyugállományba vonult Nemeskey Andor helyére Bartoss Ferencet.