Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Baszk származású tudós jezsuita szerzetes, misszionárius a 16. századból.

Fényes tudományos pályafutás előtt állt Párizsban, amikor tanulmányai során megismerte Loyolai Szent Ignácot, aki az evangélium mélységét a Máté 16.26. versével nyitotta meg számára:

„Mit számít az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a tulajdon lelkének kárát vallja?” Együtt tettek szerzetesi fogadalmat. Az új szerzetesrend, a Jézus Társasága a mai jezsuita rend alapja.

Jézusról nevezték el magukat, ezzel is hangsúlyozva, hogy az ő társai akarnak lenni. A jezsuiták számára a Jézussal való személyes kapcsolat, barátság központi jelentőségű. Minden apostoli szolgálat ebből a benső kapcsolatból ered. Fő törekvésük, hogy ezt a kincset továbbadják. A pápa Távol-Kelet pápai legátusává nevezte ki Xavéri Szent Ferencet.. Megbízatása a Jóreménység fokától egészen Kínáig terjedt, Szinte folyamatosan utazott.

Goában észrevette, hogy a portugál tengerészek miatt a lakosság előítéletes a kereszténységgel szemben, ezért személyesen, kereszttel a kezében járta végig a helyi családokat, maga köré gyűjtve a gyermekeket. Több régióban tíz- húszezer gyöngyhalász keresztelkedett meg, akiknek gondosan tanította a katekizmust, és felvértezte őket annyi világi tudással, hogy a hajós kereskedők ne csapják többé be őket.

A legenda azt mondja, hogy Ferenc birtokában volt a nyelvek adományának. Emellett briliáns nyelvérzékkel rendelkezhetett, sok nyelvre lefordította a Tízparancsolatot, az Evangéliumok és a katekizmus lényegét. Japánban viszont nehézségei támadtak: negyven nap fáradságába tellett, amíg japán nyelven el tudta mondani a tízparancsolatot. A tolmácsnak kiválasztott japán keresztény félreértéseivel és rossz fordításaival sok kellemetlenséget okozott. A japánok műveltek voltak, és nem akartákaz új hitet könnyen elfogadni. Mintegy 1500-an keresztelkedtek meg, de ez más régiókhoz képest kudarcnak bizonyult.

Xavéri Szent Ferenc a jezsuita missziós szokások szerint a helyiekkel élve, azok nyelvét és kultúráját elsajátítva adta át az evangéliumot. A japán kultúra gyökereit a kínai kultúrán keresztül szerette volna megérteni, és ez vezette a kínai misszió álmához. Az embercsempészek, akik által el tudott volna jutni Kínába, magára hagyták, és csak Kanton közelében a kis San Csao sziklaszigetekig ért el. A szigeteken tomboló láz végzett vele, mielőtt Kína partjait elérte volna.

A hagyomány szerint útjai során legalább 120 000 lelket mentett meg, megkeresztelve őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében..

Munkássága lelkesítően hatott a későbbi misszionáriusokra, sok helyen indult újra útra az evangélium terjedése.

Xavéri Szent Ferenc misszióinak magyar földön is sok követője volt. Néhány történelmi név a teljesség igénye nélkül: magyar jezsuiták hirdették az evangéliumot Dél-Amerikában az 1700-as években. Miután 1909-ben létrejött a magyar rendtartomány, a húszas években missziós területként a kínai Tamingot kapták . Két magyar misszionáriust név szerint is ismerünk: Limp Ferencet és Szerdahelyi Ferencet. Az első magyar jezsuita, Szarvas Miklós 1922. szeptember 22-én érkezett Kínába. Később Papilla Lajos vezetett ott iskolát. Litványi (Lidányi ) György Kínában majd Japánban volt misszionárius. Vietnamban Gömöri Pál, Kráhl József és Herhold Árpád és Nemeshegyi Péter atya szolgált. Nemeshegyi Péter neve a japán misszió kapcsán is ismert. Polgár István Indiában, Bengál területén tett sokat. Jelen voltak és vannak a Fülöp-szigeteken, Manilában Kaufmann József és Kráhl József, Jaschkó István Tajvanon.

1769-ben Buda patrónusaként a Mátyás templom elé emeltek szobrot emlékére, melynek helyére később egy fogadalmi pestisoszlop került. Jelenleg a Budaörsi úti amerikai hadi temetőben áll, elfeledve.

Budapesten a Xavéri Szent Ferenc jezsuita rendház viseli nevét. Szolnokon kápolnát szenteltek nevére, ő a város védőszentje,

Forrás:

https://archiv.katolikus.hu/szentek/szent233.html

http://www.papaimisszio.hu