Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

András először Keresztelő János tanítványa volt. A Keresztelő azonban felhívta András és János figyelmét Jézusra: „Nézzétek, az Isten Báránya!” (János 1:36.) Ők ezután Jézus követői lettek. András testvére volt Simon Péter apostolnak. A Szent János szerinti Evangélium egyes részeiben egy szövegösszefüggésben olvashatunk András és Fülöp apostolokról. A kenyérszaporításról szóló történet elején Fülöp megállapítja: „Kétszáz dénár áru kenyér sem elég, hogy csak egy kevés jusson is mindenkinek”. András pedig hozzáteszi: „Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?” (János 6: 5-9.) Ezt követi a kenyérszaporítás csodája. Később, amikor a görögök látni akarják Jézust, előbb Fülöphöz fordulnak. Fülöp szól Andrásnak, majd ketten Jézushoz mennek. (János 12: 20-22.).

Kaiszareiai Euszebiosz (3-4. sz.) egyháztörténetről szóló művében Órigenészre hivatkozva írja, hogy amikor az apostolok eldöntötték, ki melyik tájra megy hirdetni az Evangéliumot, Andrásnak Szkítia jutott. A hagyomány részletei nehezen ellenőrizhetők, maga a hagyomány azonban figyelemre méltó. Az orosz „őskrónika” (Régmúlt idők elbeszélése) legendaszerű elbeszélése szerint András a Dnyeper partján keresztet állított fel, és megjövendölte, hogy ott majd hatalmas város fog létrejönni, ahol templomokat építenek az Istennek. Ez a város lett Kijev.

András a legenda szerint Achaia-ban halt vértanúhalált: A hagyomány úgy tartja, hogy X alakú keresztre feszítve halt meg. Az X alakú keresztet a vértanú emlékére nevezzük András-keresztnek. András tisztelete Skóciában is igen fontossá vált: Skócia zászlaján is ott van az András-kereszt. A Kárpát-medencében számos Szentandrás nevű település mutatja az apostol hazai tiszteletét. A mi vidékünkön ilyen Békésszentandrás.

A Szent Korona felső részén (Corona Latina) Fülöp apostollal átellenben kap helyet András: ezt az elhelyezést valószínűleg a fent idézett evangéliumi részletek magyarázzák. András tisztelete kiváló lehetőség arra, hogy az őt tisztelő különböző népek, országok, települések kapcsolatot találjanak egymással.

Lásd: Halmágyi M., Szabó Pál, Barbárok és bölcsek: szkítafelfogás ókeresztény szerzők műveiben. In Az ókori keresztyén világ, szerk. Peres Imre – Jenei Péter, Debrecen 2012. 109−132.
H. M. Középkori eredetmondák (2014).

Kép: Szent Korona felső része (Corona Latina)