Szeretettel köszöntjük a
Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia
h o n l a p j á n !
Szent Sebestyén emléknapja
január 20. - Boldogasszony hava
Szent Fábián és Szent Sebestyén emlékünnepe sokáig egy napon volt. A litániában is együtt szerepel a nevük, sőt az alföldi város Fábiánsebestyén elnevezése is egybefűzi őket, mégsem kapcsolódnak egymáshoz. 1969-től különvált a két ünnep.
Szent Fábián az ókeresztény vértanúk aktáit összegyűjtő, emlékezetüket megőrző, 253 körül vértanúságot szenvedő pápa volt. Szent Sebestyén, aki 288 körül halt mártírhalált, elismert császári testőrparancsnokként ismeretes. A legenda szerint keresztény hitvallása miatt végezték ki: biztatta, megerősítette a fogságba esett keresztényeket. A világi karrier és a császár barátsága nem tartott sokáig: végül őt magát is elfogták. Ha a történet igaz, kétszer is vállalta a vértanúságot. először egy oszlophoz kötözve majdnem halálra nyilazták. Ekkor egy bátor keresztény özvegy (Irené) gondos ápolásának következtében életben maradt. Végül újra bevádolták, agyonverték, és egy másik özvegyasszony ( Lucina) temette el, aki több vértanú lelki üdvét segítette ugyanígy.
A nyíl, mint jelkép mind az Ószövetségben, mind a görög kultúrában a csapások, a betegség jelképe. Szent Sebestyén közbenjárását több pestisjárvány során kérték. A leghíresebb a milánói pestis esete, amikor Borromeo Szent Károly (l. november 4-nél) kérte imádságát. A milánói ábrázolásmódhoz hasonlóan hazánkban is oszlophoz kötözve, nyilakkal a testében ábrázolják, köztereken felállítva vészt elhárító szerepet tulajdonítanak neki. Így a szent példaképként való tisztelete mágikus-babonás gondolkodásmóddal vegyül. Magyarországon az Eszterházy-család őrizte ezt a hagyományt. Nagycenken és Fertőszentmiklóson is épült ilyen oszlop. Sebestyén ábrázolását gyakran látni barokk Szentháromság-oszlopokon, Rókus, Xavér, Rozália, esetleg még Antal és Károly mellett, például Komáromban, és Budapesten a Szentháromság téren is.
A német hagyomány, illetőleg névazonosítás szerint – a Sebastian és a Bast 'kéreg, háncs' szó nyomán – ezen a napon kezd az életnedv a fában ismét megindulni,elkezdődik a tavaszi megújulás.
Források:
