Szeretettel köszöntjük a
Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia
h o n l a p j á n !
Szent Kázmér királyfi emléknapja
március 4. - böjtmás hava
IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet, magyar királylány, Albert király leányának második fia, Zsigmond király dédunokája. 1471-ben apja tervei szerint magyar király lehetett volna Hunyadi Mátyás ellenében. Seregeivel Hatvanig jutott el. Megtudta, hogy csak az ellenállók kis csoportja (többek közt Vitéz János és Janus Pannonius) szeretné őt királynak, és a pápa is Mátyás javára szólt, így visszavonult.
Két évig lengyel királyi helytartó volt. Igazságos kormányzása és a rablóvilág felszámolása miatt megszerették. Nemcsak honfitársai, hanem egy porosz krónikás is dicséri igazságosságát, szelídségét és bölcsességét. Mindezek forrása elmélyült hitélete volt. Az udvari élet körülményei közt is jámbor és elmélyült maradt. Ha tehette, a magányt és az imádság csendjét választotta. Akár hajnalban vagy éjjel is a várkápolnában időzött. Királyi ruhája alatt vezeklőövet viselt, a puszta földön aludt, és valószínűleg tisztasági fogadalmat tett. Egy orvos szabadosabb életmódot javasolt számára. Ő visszautasította: „Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét.”
Kedvenc imádsága a Szent Bernátnak tulajdonított Omni die dic Mariae... (Minden nap mondj Máriának...) kezdetű ima, melyet ő maga másolt pergamenre. Halálos ágyán azt kérte, tegyék a mellé a sírba. Kázmér előre megmondta halála napját és teljes buzgósággal készült is rá. 26 éves volt. Amikor elérkezett az óra, megcsókolta Jézus szent sebeit és Istennek ajánlotta lelkét. Halála után százhúsz évvel fölnyitották a sírját. Teste a sírbolt nedvessége ellenére ép volt, sőt a leplet, amelybe burkolták, a Mária-himnusszal együtt sértetlenül találták.
Legendás vilniusi ábrázolásának restaurálása közben a képen egy második kézfej tűnt elő, melyet az új fedőfesték nem tudott eltakarni. A két kézfej azt jelképezi, hogy Szent Kázmér halála után is szívesen adja közbenjárását az őt kérőknek.
Az ima kórusmű változata Grzegorz Gerwazy Gorczycki lengyel zeneszerző által továbbgondolt formában:
https://www.youtube.com/watch?v=hdRdN7PLLVQ
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_K%C3%A1zm%C3%A9r
