Szeretettel köszöntjük a

Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

h o n l a p j á n !

1848. március 15.

Életképek Békéscsabáról

Békéscsaba, 1848. március Haán Lajos a pesti forradalom békéscsabai fogadtatásáról

"Én akkor a Vahot Imre által szerkesztett Pesti Divatlapot járattam. Nem lévén még vasutak és táviratok, itt Csabán mindezen mozgalomból nem tudtunk semmit. Március 17-én kaptam a lapot. Felnyitom, hát azzal kezdődik, hogy «Szabadság, egyenlőség, testvériség! Éljen a haza!» Következett azután egy külön lapon a 12 pont; ennek túlsó oldalán Petőfi dala; mellékletül egy kép, amint Sztancsicsot a nép kiszabadítja börtönéből, s viszi diadalmasan Pestre, végre jelentés, hogy ő Felsége elfogadta a független magyar minisztériumot, a jobbágyság eltörlését, a nemzetőrséget, a miniszterelnök: Batthyány Lajos, a többi miniszterek Kossuth Lajos, Deák Ferenc, herceg Eszterházy Pál, Szemere Bertalan, gróf Széchenyi István, Mészáros Lázár. Sietek a lappal azonnal nőm szobájába, innen Wilimékhez a kastélyi iskolába. Itt az ajtón azzal rohanok be: Szabadság, egyenlőség, testvériség! Éljen a haza! Éljen Kossuth Lajos! Az enyimek nem tudják miré vélni a dolgot. Ekkor előmutatom a lapot, s lett általános öröm, a szegény öreg Vilim sírt örömében, mint a gyerek.

Az általános országos mozgalom nem lehetett hatás nélkül Csabán sem. A kaszinóban naponként mind sűrűbben gyülekeztünk s politizáltunk. Éppen e napokban érkezett haza Pestről Galli Sámuel kereskedő azon hírrel, hogy ott mindenki nemzeti színű kokárdát hord. Ő is hozott magával néhányat. Ezeket azonnal szétkapkodtuk. Galliné alig győzte csinálni a megrendelt újakat. Nemsokára megalakult a nemzetőrség is Csabán. Szinovicz jegyző volt az első, aki puskával a vállán egy óra hosszat, mint nemzetőr járt fel s alá a városháza előtt, míg más váltotta fel. A templomokban hála isteni tiszteletet tartottak, a vérnélküli forradalom keresztülvitele örömére. Edesatyám'’ szolgált az oltár előtt, Broszman pedig prédikált, lelkesen, hatalmasan.

Szóval itt Csabán akkor hegyen-völgyön lakodalom volt és osztatlan öröm. Az ember nem hallott mást énekelni és muzsikálni, mint Petőfi dalát «Talpra magyar!» .

(52-53.o.)

(…)

A március 22-i gyulai népközgyűlés előtti bizakodó hangulatot jól tükrözi a békéscsabai kaszinó épületében és tánctermében március 21-én este tartott közös vacsora, amelyen Békéscsaba vezetői mellett résztvettek a Gyulára utazó szarvasi, komlósi, gyomai és köröstarcsai küldöttek. Kossuth, Batthyány miniszterelnök és Eötvös József egészségére ürítették poharukat az összejövetel résztvevői. Omaszta Zsigmond, a békéscsabai képviselőtestület elnöke Petőfi Nemzeti dalához zenét szerzett, amit a résztvevők a helyszínen meg is tanultak, sőt elhatározták, hogy az iskolákban a gyermekeket is megtanítják rá, amíg az eredeti melódiát Pestről meg nem kapják.”

(56.o.)

Dr. Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Fbml_20/?pg=0...