Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Feketevasárnap

Feketevasárnap, szlovákul smrtna (halálos), cerna nedelja , keresztvasárnap (dominica de passione) néven is ismert. Innentől az elmélkedések Jézus szenvedéstörténetét kísérik végig.

Feketevasárnaptól a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét fekete, újabban violaszín lepellel takarják el. A magyar középkorban a böjti lepel teljesen eltakarta a szentélyt, illetőleg a miséző papot a hívek szeme elől.

A díszes képek és feszületek letakarása a böjti lelkület elmélyítését szolgálja. A corpus eltakarása pedig az evangélium soron következő részeit mintázza: Jézus elhagyja a templomot, és háromszor jelenti meg szenvedéseit.

A böjti lepelre (Hungertuch) a középkorban Jézus egész életét, vagy pedig kínszenvedésének állomásait festették rá, ezért a „szegények (írástudatlanok) Bibliájaként” is szolgált.

A soproni Szent György-templom leltári adata (1534) is tartalmaz ilyet.

A vasárnap nevéből érthető, hogy régebben a nők sok vidéken fekete ruhában mentek a templomba, és a családban a szentképeket is fekete kendővel, ruhával takarták le.

Forrás: http://mek.niif.hu/04600/04645/html/khp0013.html

Március 21. Nursiai Szent Benedek, „az Istentől áldott” napja az időjárás fordulópontja. Monte Cassinó szentje történeti értelemben nem tekinthető rendalapítónak, szabályzata azonban a róla elnevezett "bencés" rend regulájává vált. A szent emléknapját július 11-én is ünneplik.

Forrás: https://archiv.katolikus.hu/szentek/0711.html

A kép: Böjti lepel Freiburg im Breisgau-i Miasszonyunk-székesegyházban