„Virrassz még és imádkozz még! Jézussal ébren, virrassz az éjben.”
Nagycsütörtökön, miután az Úr Jézus megmosta tanítványai lábát, elfogyasztotta velük az utolsó vacsorát, és megalapította az Eucharisztia szentségét, az olajfák hegyén átélte a halálfélelmet és az elhagyatottságot. Kimondja félelmét és kérését, de elfogadja az Atya akaratát. Sok szép művészi alkotás segít minket, hogy az imádkozó és a szenvedő Krisztushoz közelebb kerüljünk. Álljon itt pár sor Dsida Jenő verséből.
„...sovány, széltől-naptól cserzett arcodon
bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két
parázsló szemedből sisteregve hullottak
borzas szakálladra az Isten könnyei.” (Részlet Dsida Jenő, Krisztus c. verséből.)
Érdemes végig olvasni Rónay György Olajfák éjszakája c. versét. Ha olvasni kezdjük, lassuljunk le!
https://www.plebania.net/hittanterem/?op=view&k_id=724
Jeremiás siralmai és virrasztás, a linkre kattintva követhető:
https://www.youtube.com/watch?v=JseKekpKnLU
Kép: Krisztus az olajfák hegyén. Francisco Goya festménye