Szeretettel köszöntjük a
Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia
h o n l a p j á n !
Szent Adalbert emléknapja- április 23.
Közép-Európa szentje
A csehországi Slavník nemzetség sarja volt. Eredetileg Vojtĕch volt a neve. Szászországban, Magdeburgban tanult. Magdeburg érseke, Adalbert érsek bérmálta. A cseh ifjú az ő nevét vette föl, így lett az ő neve is Adalbert. Vojtĕch-Adalbert később visszatért Csehországba, és Prága püspöke lett. Egy ideig Rómában élt, a Szent Elek és Bonifác monostorban.
Miután végleg elhagyta Prágát, a pogány poroszok földjére távozott, és ott vértanúhalált szenvedett 997. április 23-án.
Vitéz Boleszló, lengyel fejedelem kiváltotta a poroszoktól Adalbert földi maradványait. Gnieznóban temették el. III. Ottó német császár nagy tisztelője volt Adalbertnek. Ottó 1000-ben Gnieznóba ment, és Boleszlóval érsekséget alapítottak Adalbert sírja fölött. Gniezno székesegyházának 12. századi bronzkapuja „képregényszerűen” ábrázolja Szent Adalbert történetét.
Az esztergomi érsekségnek ugyancsak Szent Adalbert lett a védőszentje.
Szent István nagyobbik legendája szerint Adalbert térített a magyarok között, sőt, Adalbert keresztelte Istvánt. Querfurti Brúnó szerint Adalbert a kereszténység árnyékát veti a magyarokra. Felmerült olyan kutatói álláspont, hogy Adalbert bérmálhatta Szent Istvánt. Más történészi álláspont szerint Adalbertnek inkább abban volt fontos szerepe, hogy befolyásolta III. Ottó császár Lengyelország és Magyarország felé irányuló politikáját, egyházpolitikáját.
Adalbert neve a latin albus – fehér szóhoz hasonló. A magyar kultúrkörben elterjedt Béla név emlékeztet a szláv nyelvek fehér jelentésű szavaira. Talán ez adhatott alapot ahhoz, hogy az Adalbert és a Béla neveket azonosították egymással. I. András király fivérét, Bélát Adalbertként is említették. Béla névnapja Szent Adalbert ünnepnapjára, április 23-ára került. A szent püspök személye lehetőséget adott ahhoz, hogy a Béla és Vojtĕch neveket is megfeleltessék egymással.
Szent Adalbertet több nép is magáénak érezheti: csehek, lengyelek, magyarok, és a szlovákok is, hisz az esztergomi érsekség területének nagy része a történelmi Magyar Királyság Felvidékén, a mai Szlovákia területén feküdt.
(H.M.)
A kép : Adalbert a pogány poroszokhoz hajózik
Gniezno székesegyházának 12. századi bronzkapujának jobb felső szárnyán: Ludmila Pilecka fotója
