Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Sík Sándor: Magyarok nagyasszonya

Édesanya, bódog Anya,/Virágszülő Szűz Mária.

(Winkler-kódex)

Édesanya, boldog anya,

Virágszülő Szűzmária,

Világraszült virágodnak,

Ajánlj minket szent Fiadnak.

Ha nem ajánlsz, hova menjünk?

Nincs egy izrom épség bennünk.

Minden épet, minden szépet

Fölfaltak a cudar évek.

Mind a tíz bűnnel komáztunk,

Belzebúbbal paroláztunk,

Ami csepp jó maradt bennünk,

Lemarta az idegen bűn.

Csúfra mégis megmaradtunk,

Nem nyílt meg a föld alattunk,

Kikerültük a koporsót,

Itt vagyunk most, legutolsók,

Legutolsók a világnak,

Kik a szívünkbe nem látnak,

De tenálad, Asszonyunknál,

Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

Eddig is mint nyitott könyvben,

Úgy olvastál a szívünkben.

Bűneinket végigsírtad,

De ítélni föl nem írtad.

Te látod, hogy szívünk marja

A bűnbánat jeges karma,

Pislog már a keserűség

Hamvából a régi hűség.

Már a régi hit is mozdul,

A meleg vér meg-megpozsdul.

Ami szégyenünkre válott,

Szemünkről már hull a hályog.

Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,

Tudjuk, mi félteni való.

Sereglünk a Krisztus elé,

De hogy álljunk szeme elé?

Mit mondjunk, ha reá kérdez?

Szólj helyettünk, anyánk édes,

Annyit mondj csak: rosszak vagyunk,

De mégis a tied vagyunk.

A kép: Harangozó Imre fényképe, a soproni köpönyeges Szűz Mária