Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Szent Lőrinc II. Szent Sixtus pápa diakónusa volt. Nevének jelentése borostyán, melynek jelképiségét az Aranylegenda alapján az Érdy kódex fejti ki gyönyörűen:

http://mek.niif.hu/.../html/unnepikii0033/unnepikii0033.html

A 4. század elejéig visszakövethető, hogy Rómában Lőrinc ünnepét augusztus 10-én ülték meg, és vértanúsága helyét a Via Tiburtina mellett tisztelték. Itt Nagy Konstantin bazilikát építtetett, mely a hét római főtemplom közé számolják. A vértanúk közül kiemelkedő, vigíliáját is említik. Életét csak legendáiból ismerjük, haláláról kevés történeti adat maradt ránk.

Legendájában Szent Ambrus az átvett hagyományt öntötte formába:

,,Amikor Lőrinc látta, hogy a püspökét halálba viszik, sírni kezdett, és így szólt: «Atyám, hová mégy a fiad nélkül? Az áldozatot soha nem mutattad be nélkülem! ... Szolgádra rábíztad Krisztus vérét, és most meg akarod tagadni tőle, hogy a te véredben is része legyen? ...A nagy férfiak tanítványaik harcában legalább úgy győztek, mint a sajátjukéban. Így ajánlotta fel a fiát áldozatul Ábrahám, s így bocsátotta maga előtt a vértanúságba Péter Istvánt.»

Sixtus pápa így válaszolt:... «Én, az öreg, a könnyebb harc útját járom, reád azonban, aki fiatalabb vagy, dicsőbb győzelem vár a zsarnok felett. Hamarosan jössz majd utánam, hagyd abba a sírást! Három nap múlva követni fogsz. … A gyenge tanítványok megelőzik mesterüket, az erősek a nyomában járnak. Mesterük nélkül győznek már, mert nincs többé szükségük a tanításra. Ezért hagyta maga után Illés Elizeust. Most rád hagyom, hogy kövess engem a férfias erényekben! »...”

A legenda szerint a vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit, hogy ossza el a szegények között. Diakónusként maga is mosta a koldusok lábát, alamizsnát osztott, sok beteget gyógyított meg, és vakok szeme világát is visszaadta. Amikor letartóztatták, rajta követelték az egyház értékeit. Megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel: Íme, az egyház vagyona!

Nagy hittel, férfias lelkierővel nézett szembe a halállal. Amikor a tüzes rostélyon szenvedett így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!”

Thietmar krónikája szerint Ottó király az augsburgi csatában fogadalmat tett, hogy ha győz, püspökséget alapít Merseburgban Lőrinc tiszteletére. 955-ben Szent Lőrinc napján aratott győzelmet a kalandozó magyarok felett. A püspökség létre is jött. II. Fülöp spanyol király az augsburgi győzelmet szintén Szent Lőrincnek tulajdonította. Amikor 1563-1584 között az Escorialt, a királyi palotát építtette, engesztelést akart tenni egy elpusztult Lőrinc-templomért. Ezért a palotaegyüttes alaprajza a vértanú diakónus rostélyát mintázza. A pálosok leghíresebb kolostora, Budaszentlőrinc (1304) a magyar későgótika remekműve volt. Nagy Lajos és Mátyás király itt talált lelki magányra, pihenésre.

Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább, és nem jó a már hűvösödő folyó vizében fürödni. Az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást (a Perseidák meteorraját) „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta, hiszen nem magát, hanem a bűnös világot siratta utolsó perceiben is.

Forrás:

https://archiv.katolikus.hu/szentek/szent123.html

http://mek.niif.hu/.../html/unnepikii0033/unnepikii0033.html

A kép Bernardo Strozzi festménye: Szent Lőrinc szétosztja a templom kincseit a szegények között