Békéscsabai Páduai Szent Antal Plébánia

Szent László király és rheinfeldi Adelhaid leánya volt, Esztergomban született 1088 körül. Nevét arról a vértanúról kapta, aki a hagyomány szerint Szent Pál első híve volt Rómában és akinél megszállt Szent Péter is. Névtelen bizánci életrajzírója így jellemzi: „boldog szülőktől, nyugati császároktól származott: pólyás korától kezdve, mint a nemes növények, elárulta és jelezte, hogy idővel milyeneknek fognak mutatkozni sajátságai, mert mindjárt telve volt minden illemmel és bájjal, s dús testi és lelki szépségtől tündöklött.”

Szent László halála után, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, „Szép” Komnénosz Jánossal, mert az ország érdeke ezt kívánta. Ekkor az Eiréné (Irén), vagyis béke nevet kapta. Így írnak róla: „Amikor (...) szép és jellemileg kifogástalan leányt kerestek, és őt találták olyannak, aki minden tekintetben gazdag szépségekben.” A vőlegény viszont Türoszi Vilmos szerint csak a neve szerint volt szép, inkább vallásosságával, szociális érzékenységével, hadi és diplomáciai sikereivel kapcsolatos az elnevezés. Nyolc gyermekük született, „fiúk és leányok egyenló arányban”.

Szent László leánya kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. Hűséges, segítő hitves lett. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort, melynek közelében kórházat, aggok házát, menhelyet is terveztek. Eiréné férjét elkísérve a bithyniai hadjáratába, megbetegedett. Halála előtt letette a császári bíbort, Xené (=idegen, a mi Krisztusra vonatkozott) néven kolostorba vonult, és 1134-ben meghalt. Férje folytatta az építkezést, 1136-ban készült el, alapítólevelében olvasható ez a mondat:

(…) a te [Isten] kifürkészhetetlen akaratod folytán elköltözött innen, s távozásával kettészakítván engem, lelkem felét magával vitte.”

Elhunyta után testét hajón vitték vissza a fővárosba, nyughelye 1453-ig a Pantokrator templomban volt. Halála után az ortodox egyházban szentté avatták, és magyar szentként is tiszteljük. Az Árpád-ház egyetlen tagja, akiről korabeli portré maradt fenn. 1118-ban készült mozaikképét a Hagia Sophia őrzi.

A kép az Hagia Sophiában található mozaikkép, melynek jobb oldalán látható szent Piroska

Források:

https://archiv.katolikus.hu/szentek/0813-1.html

https://www.magyarkurir.hu/hirek/piroska-egy-arpad-hazi-magyar-kiralylany-bizanci-tronon-012

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._I%C3%B3ann%C3%A9sz_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1r