A szent, akinek a jakobinusok sem törték össze a szobrát
Dél-Franciaországban született a később róla elnevezett faluban, 1581-ben.19 évesen szentelték pappá. Kezdetben anyagi biztonságot akart. 1605-ben egy örökség miatt Marseille-be hajózott. Visszafelé kalózok támadták meg a hajót. Páli Szent Vince csak itt-ott utalt az ezután következő két évre. A legenda szerint Tuniszban rabszolgának adták el. Hitének megtagadásáért cserébe felszabadították volna, de ő inkább rab maradt. Végül egy rendjét elhagyó ferences pap vette meg, aki megígérte Vincének, hogy visszatérnek Franciaországba.
A hazatérő Vince először egy Párizs melletti plébániára került, majd 1613-ban házi tanítóként és káplánként a gályarabok parancsnokához. Vince látta a nép nyomorát és a gályarabok borzalmas helyzetét. A szószékról kezdte tanítani az embereket. Amikor az életgyónásról prédikált, meggyóntak, amikor egy szegény családról, akkor egy emberként segítették. Ezzel kezdődött a Misszióstársaság működése, melynek tagjai falvakban tartottak népmissziókat. Létrejöttek a Szeretetegyesületek is. 1619-ben a gályarabok káplánjává nevezték ki. A „lazarista” nevet akkor kapták, amikor 1632-ben a közösségnek adták a Szent Lázár házat Párizsban. Innen indultak a falvakba népmisszióra, és itt képezték tovább Párizs papjait a “keddi konferenciákon”.
1625 elején találkozott Marillac Lujzával, aki özvegyasszonyként minden idejét a betegek, rászorulók szolgálatának szentelte. Néhány lányt vett maga mellé és megszületett a Szeretet Leányainak társulata. Női szerzetesi közösségek addig csak kolostor falain belül voltak. Itt viszont nem kellett fizetni, mint egy kolostorban, így sokan csatlakoztak az egyszerűbb néprétegből is.
Vince karitatív munkáját a királynő körein belül is támogatták. 1643-ban a ,,Lelkiismereti tanács” tagjaként sok jó püspök kinevezését tudta elérni. Mazarin bíboros-kancellár intrikái folytán Vince is kegyvesztett lett. A harmincéves háború idején (1618-1648) élelmiszer és vetőmag szállítmányokat szervezett. Párizsban árvaházat hozott létre. Rendtársait és a nővéreket így biztatta: „Szeressük Istent, de a két kezünk munkája és arcunk verítéke árán!”
Tiszteletét bizonyítja, hogy a francia forradalom idején Szent Vince szobrát nem törték össze.
Forrás:
http://www.lazarista.hu/missziostarsasag/about
A kép forrása:
http://www.catholicnewsworld.com/.../novena-to-st-vincent...
Ezen az oldalon egy képzőművészeti alkotásokon alapuló angol nyelvű rövid filmet is láthatunk életéről.
Itt tőle és róla is olvashatunk: