szeptember 22.
A thébainak mondott légió legendás parancsnoka. Legendája szerint a Diocletianus társcsászárától, Maximianustól arra kaptak parancsot, hogy üldözzék a keresztényeket. Mivel maguk is keresztények voltak, megtagadták a parancsot, de fegyveres ellenállást sem tanúsítottak, mert hűek voltak a császárhoz. Maximianus két ízben megtizedeltette a légiót, végül mindnyájukat kivégeztette.
A középkorban a Német Birodalomban és Burgundiában is jelentős volt a tisztelete. A német uralkodók fontos jelképe volt a Szent Lándzsa, mely a hozzá kapcsolódó egyik hagyomány szerint Móric lándzsája volt. Mivel Théba városa Egyiptom déli részén, tehát Afrikában állt, a középkorban Szent Móricot több esetben is fekete bőrűnek ábrázolták.
Szent István király a bakonybéli apátságot ajánlotta Szent Móric védelmébe. A 15. század elején, Gyula közelében három Szentmóric nevű településéről is tudunk. Egy elmélet szerint korábban a bakonybéli apátságnak volt ott birtoka, azon a helyen alakult ki Szent Móric nevét viselő település, mely később Gyula részévé vált.
Lásd: https://www.gyulaihirlap.hu/128696-gyula-elfeledett-szentje--moric-vertanu-
Lásd: Bálint Sándor: https://mek.oszk.hu/04600/04657/html/unnepikii0055/unnepikii0055.html
Illusztráció: Szent Erazmusz püspök és Szent Móric Mathias Grünewald festményén (16. sz).